Amikor csend és béke honol


Ősszel, amikor köd ereszkedik a tájra, minden olyan békés lesz. Nincs végtelen horizont, nincs sok apró részlet, csak foltok és formák. A köd a zajt is szűri, ezért nem csak a látásunk, de a hallásunk is tompul. Mindig csak az van, ami épp körülöttünk van. 
A harmatos fűtől vizes cipőben sétáltam a patak partján, és próbáltam felfedezni a természet alkotta pasztellt. A környéken lakók kutyákat sétáltattak, és néhányan csodálkozva néztek, miért fotózok. Voltak, akik megkérdezték, ilyenkor is lehet fényképezni? Hát persze, hangzott a válaszom, de láttam nem értik, ...hisz ilyenkor olyan csúnya minden. Volt akinél próbáltam elmagyarázni az okokat, de volt, akinél meg sem próbáltam. Sebaj, nekem ekkor a legszebb a természet, mert ilyenkor lelke van.


***