Október, 2020

Eléggé megkésve, de itt vannak az októberben eddig készült képek. Sajnos gyalogtúrán még nem voltam ebben a hónapban, ezért az alábbi fotók mind kerékpározás közben mobillal készültek. Azért remélem, így is tetszeni fognak. 

Egyébként kezdődik a kedvenc időszakom, legalábbis ami a túrázást és a fotózást illeti. Köd, pára, finom, lágy fények.

MTB túra Foltán-keresztre

Szombaton úgy voltam vele, hogy másnap tök mindegy milyen idő lesz, akkor is elmegyek bringázni. 

Az útvonal: Borsosberénytől fel Pénzására, onnan a Wenckheim út - Csánki-kert - Király-kút - Mázsaház - Hollófészek - Nyír-rét - Foltán-kereszt - Hangyásbérci-út - Hadiút - Diósjenő.

Az út hossza 43 km, szintkülönbség 900 méter.


 

Bár induláskor eléggé borongós volt az idő, ez nem szegte kedvemet, hisz napok óta nem tekertem. 



Tulajdonképp nem volt nagyon sáros az erdő, bár hozzá kell tennem, olyan útvonalat választottam, amiről tudom, hogy közvetlen eső után is járható. Természetesen ezeken az utakon is vannak olyan részek, ahol nehéz haladni. Pl. itt a kis patakos átkelő után jön egy kb. 200 méteres emelkedő "zsíros" agyagos talajjal, amin nem mindig tudok feltekerni, állandóan "kipörög" a kerék, amikor megtaposom a pedált. Itt néha még gyalog is komplikált felmenni, nincs mit tenni ilyenkor, feltolom a bringát. Ha nem esik, 2-3 nap múlva már szikkad annyit, hogy kevésbé lesz csúszós a talaj. 





Átkelés előtt a kemencei patakon. Rég volt ennyi víz benne, eddig a kiálló köveken át lehetett lépkedni, vagy áttekerni közöttük, de mivel most nem volt hová lépni, áttekertem. Középen bokáig merült a lában. 




Nyír-rét. Nem lehet betelni a látvánnyal. Nyagyon szeretek erre jönni.




A fenti képen még Foltán-kereszt felé haladok, az alsón már ott szusszanok pár percet, uzsi, majd indulok le a hangyás-bérci útra. Ott Király-rét felé fordulok és egészen a Hadiút bejáratáig tekerek, amely visszavisz Diósjenőre.






Annyira nem is sáros, ugye?

MTB túrák 2020 szeptember hóban

Sokat járom a Börzsönyt kerékpárral. 

Élvezem a friss levegőt, a csendet, az egyedüllétet, az illatokat, a friss szellőt, a napsütést, az esőt, a sarat, gyakorlatilag szinte mindent, ami ilyenkor "megérint". Többnyire bejáratott, kedvenc utakon megyek, nem időre, nem rekordokat döntve, csak tekerek, ahogy épp jólesik. Nem kell hosszú túrákra gondolni, némelyik csak 2-3 órás, de én épp ezeket szeretem. 

 Alaposan kiismertem a környék jelöletlen útjait, amiből sokkal több van, mint amennyit a térképek feltüntetnek. Leginkább ezeken szeretek tekerni, ezek az igazi kedvenceim, az embermentes ösvények. 

 Ha már úgy adódott, hogy ilyen szép helyeken járok, hódolok másik szenvedélyemnek, a fotózásnak is. Persze nem viszek magammal dslr gépet, fölösleges is lenne, hiszen nem erről szól a kerekezés. A mobil viszont mindig nálam van és bár igencsak megvannak korlátai, némi utómunkával szerintem jól visszaadják a helyek hangulatát a vele készült képek. 

És némi statisztika a szeptemberi kerekezésekről: 
Kerekezős napok száma: 13 
Össz idő: 52 óra 
Megtett távolság: 473 km 
Színtkülönbség: 10163 méter